Google ClassroomGoogle Classroom
GeoGebraGeoGebra Classroom

Szabályos - és majdnem szabályos - poliéderek

Szabályos - és majdnem szabályos - poliéderek

Idézzük fel a szabályos poliéderek definícióját: Egy konvex poliéder szabályos, ha élei, élszögei és lapszögei egyenlők. Ugyanez kissé részletezve:
  1. konvex - ebből dódóan egyszerű;
  2. a). lapjai szabályos sokszögek ; b). lapjai egybevágók;
  3. a). testszögletei szabályosak; b). testszögletei egybevágók;
Később látni fogjuk, hogy erre a részletezésre akkor lesz szükségünk, ha e feltételek csak részben teljesülnek. Egy egyszerű poliéder kombinatorikus szerkezete szabályos, ha minden lapjának ugyanannyi éle van (vagyis a lapjainak a fokszáma egyenlő), és csúcsainak a fokszáma is egyenlő. Először vizsgáljuk meg, melyek azok a poliéderek, amelyek ennek a jóval általánosabb követelménynek eleget tesznek. Legyen egy kombinatorikusan szabályos poliéder csúcsainak a fokszáma a, lapjainak a fokszáma b! Egy ilyen C csúcsú L lapú és E élű poliéderre teljesül, hogy C a=L b =2E, másrészt erre is érvényes Euler tétele: C+L-E=2. Ezekből könnyen eljutunk az 1/a +1/b>1/2 egyenlőtlenségig, amelyet csak ez az öt (a,b) számpár elégít ki:(3,3), (3,4), (4,3), (3,5) és (5,3). Ezek mindegyikéhez tartozik is egy-egy konvex poliéder, a jól ismer öt platoni test: a tetraéder, kocka, oktaéder, dodekaéder és az ikozaéder. A pontosság kedvért - a kockát kivéve - mindegyik neve elé oda kellene tennünk a szabályos jelzőt.

A Kocka() parancs és társai.

A GeoGebra szerkesztői igencsak elkényeztették a program felhasználóit azzal, hogy két adott - mozgatható - pontból kiindulva egy-egy paranccsal elő tudják állítani ezt az öt poliédert. E parancsok rendre előállítják a poliéderek csúcsait, lapjait és éleit a segédalakzatok csoportjába száműzve őket, de ott egyenként beállíthatjuk a színezést, stílust, láthatóság vezérlését. Megadhatjuk a poliédert egy lapjának három, egy lapra eső, egymást követő pontjával is, de csak "helyesen", vagyis úgy, hogy ezek a pontok valóban a lap egymást követő pontjai legyenek. Pl. ha A=(-1-1,0), B=(1,1,0) , C=(1,1,2sqrt(2)), akkor a Kocka(A,B,C) és Kocka(C,B,A) parancs előállítja az (A,B,C) sík mindkét félterében levő kockát, de a Kocka(B,C,A) parancs nem definiált objektum lesz.
Ha valamit -joggal - hiányolhatunk a fenti appletben az, hogy semmi információt nem nyújt a szabályos poliéderek csúcsainak a koordinátáiról, az azok közötti összefüggőségekről. Ezt a hiányt pótolja az alábbi applet azzal, hogy a már az előző anyagban alkalmazott két listával: a csúcsok V listájával és a lapok F listájával adjuk meg a szabályos poliédereket, sőt ezek általánosításait is az- un szabályos csillagpoliédereket. A szabályos csillagpoliédereket úgy kapjuk, hogy eltekintünk attól, hogy a poliéderek egyszerűek legyenek, így megengedjük, hogy a lapok önátmetszők ,vagy ütközők is lehetnek. Így az alábbi négy alakzattal bővül a szabályos poliéderek köre:
  • Kis csillag dodekaéder: lapjai szabályos csillagötszögek, - így a lapok önátmetszők, csúcsai háromélű szabályos testszögletet alkotnak. Csúcsai megegyeznek a konvex szabályos dodekaéder csúcsaival.
  • Nagy dodekaéder: lapjai konvex ötszögek, amelyek üköznek egymással.Csúcsai megegyeznek a konvex szabályos ikozaéder csúcsaival.
  • Nagy csillag dodekaéder: Lapjai szabályos csillagötszögek, testszögletei önátmetsző szabályos testszögletek. Csúcsai ugyancsak megegyeznek a konvex szabályos ikozaéder csúcsaival.
  • Nagy ikozaéder: Lapjai szabályos - de egymással ütköző - háromszögek, testszögletei önátmetszők. Csúcsai megegyeznek a konvex szabályos dodekaéder csúcsaival.